DK, MSZP: félvak vezethet világtalant

Egyelőre nem rántja el a kormányt a Demokratikus Koalíció, valamint a frissen megválasztott elnöke, Dobrev Klára, gőzerővel haladnak előre a parlamenti választás – más megközelítésben a szakadék – felé.

A másik, egyelőre még állva maradt – bár pontosabban jellemezné a helyzetet az, hogy térdre rogyott – baloldali párttal, az MSZP-vel sem terveznek semmiféle közösködést, bár ez utóbbi ügyben még lehet változás, mert információink szerint sokan dolgoznak rajta.

Többek között egy sok éve háttérbe vonult szocialista politikus, aki a minap keveredett elő és meglepő hírrel, valamint ötlettel állt elő. Veres Jánosról, a Gyurcsány-kormány egykori miniszteréről van szó, aki azt állította – és ezt a megszólalásaiban fontosnak tartotta kihangsúlyozni –, hogy saját pénzen nagy mintás közvélemény-kutatást rendelt meg, amelynek az eredményeiből az ellenzéknek érdemes lenne fontos következtetéseket levonni.

A hatezer – személyesen (!) – megkérdezettből ugyanis mintegy kétezer baloldalinak vallotta magát, vagy az elmúlt három választás egyikén baloldali pártra szavaztak. Ebből pedig az következik szerinte, hogy a baloldali érzelmű emberek várnak egy baloldali ajánlatot – s azután eldöntik, hogy ez megfelel-e nekik vagy sem –, ugyanakkor ezek az emberek 

Veres azt is elismerte, ennek az egyharmadnak a jelentős része egyelőre nem szavazna egyik, magát baloldalinak tartó pártra sem.

De az egykori pénzügyér tudja a megoldást, épp a felmérés egzakt adatai, számai alapján kell a szimpatizánsaik számára programot, ajánlatot készíteni és nem az érzelmek szemüvegén keresztül, amely csalóka képet mutathat. S a kutatás nagyon fontos eredménye az is, hogy a megkérdezett baloldali emberek együttműködéspártiak.

Na, itt jutottunk el a lényegig. Az IDEA májusi felmérése alapján a 

A Republikon a minap hozta ki az eredményeit, eszerint Dobrevék – ugyanilyen kategóriákban – öt, illetve hat százalékot érnének el, a szocialisták legalább a biztos szavazó pártválasztóknál elérték az egy százalékot.

Mindebből az következik, hogy hiába van az országban sok baloldali érzelmű – még az is lehet, hogy az emberek egyharmada tényleg ilyen, ahogy Veresék állítják –, nagy részüknek esze ágában sincs baloldali pártra szavazni, ezért a pénzügyminiszter és csapata legfeljebb a bizonytalanokban bízhat.

De arra a tapasztalatok szerint kevés esély van, hogy ez a választói kör végül egy az egyben lecsatlakozik valamelyik párthoz.

Ezért ha a józan ész logikája alapján közelítik meg a kérdést a baloldali politikusok, akkor 

– van még egy baloldali, egyben zöld alakulat, a Párbeszéd is, de rájuk valóban kár sok szót vesztegetni, annyira jelentéktelenek –, mert ha valóban külön indulnak, akkor az MSZP garantáltan nem jutna be a parlamentbe, a DK-nak pedig nagyon erősen rezegne a léc, legalábbis az utóbbi hónapok közvélemény-kutatási adatai szerint

A közös indulás nem csupán azt jelentené, hogy a két pártra leadni tervezett voksok összegződhetnének, hanem új szavazók is érkezhetnének, olyan baloldali érzelmű emberektől, akiknek szimpatikus lenne, hogy a 14 évig tartó különutasság helyett – a Demokratikus Koalíció 2011 októberében jött létre – újra egymásra találtak ezek a politikai erők.

Másfelől pedig olyanok is erre az új alakulatra szavazhatnának – sokan a Tiszától jönnének vissza –, akik így már biztosítottnak látnák, hogy nem kerül a kukába a voksuk, hiszen ebben az esetben sokkal nagyobb remény lenne az ötszázalékos küszöb megugrására.

A fővárosban a három párt listás eredménye egészen biztató volt, hiszen 16,62 százalékot szereztek. Budapesten persze a baloldal nagyon erős, de az európai parlamenti voksoláson – amely országos szintű megmérettetés – sem égtek le a 8,03 százalékkal. 

Gyurcsány Ferenc kiszállásával könnyebbé vált a közeledési folyamat, mert mégis csak ő szakította ketté az MSZP-t a DK megalakításával. Dobrev Klára ugyan nem fogja más útra téríteni a pártját, maradnak baloldalon, de ahogy az elnökké válása utáni sajtótájékoztatón fogalmazott, a személyes stílusában és a politikai megközelítésében lesznek változások.

Nagy kérdés, hogy a „politikai megközelítésben” megjelenő változásba belefér-e esetleg az eddigieknél szorosabb szövetség, akár két (vagy a Párbeszéddel együtt három) párt által létrehozott választási párt, netán a formális egyesülés.

Megkerestük a két párt sajtóosztályát, hogy a Veres János által készített felmérés alapján elképzelhetőnek tartják-e ezeket a forgatókönyveket, de egyik helyről sem kaptunk választ. A hallgatásukból az következik, hogy nem zárják ki ezeket a lehetőségeket, de erről még nem akarnak beszélni. Ellenkező esetben ugyanis hevesen tagadták volna, hogy mindez megfordult a két párt vezetőinek a fejében.

Nyitóképünk archív: Dobrev Klára, a DK-MSZP-Párbeszéd európai parlamenti listavezetője beszédet mond a DK-MSZP-Párbeszéd 36 órás, országos kampányzáró körútjának utolsó állomásán Szigetszentmiklóson 2024. június 8-án. MTI/Bruzák Noémi